2014. április 26., szombat

12. Fejezet - "Mi a franc történik velem?"

Sajnálom, sajnálom sajnálom!!!! Teljesen ki vagyok, ne haragudjatok!!! Nem tudom mi van velem, de képtelen vagyok bármi értelmeset csinálni, mindennel el vagyok úszva és még ezt sem írom... Áhh.... Ne haragudjatok megpróbálom összekaparni maga, csak az ihlet hiány sem nagyon segít....
   A rész sajna megint rövid, de jobb mint a semmi...
  UI: Csináltam egy elérhetőség modult jobb oldalra... Asszem nagyon fura lett, de használható. Ha valami személyeset akartok vagy nem is tudom esetleg nagyon eltűnök, ott jobban megtaláltok. Én örülök ha írtok jelöltök stb...

                 Joo Olvasást!!

                                            Xx Blair





-Tessék. - raktam le elé, s próbáltam végig mosolyogni.
-Miért vicsorogsz? - kérdezte Zef , aki nagyon poénosnak érezte magát.
-Bekaphatod. - dörmögtem neki mire, páran felkapták a fejüket, de csak legyintettem. - Amúgy  mit kerestek itt? - szaladt ki a számon, hiszen Annieék nincsenek itthon, mi meg igazán nem ápolunk semmiféle barátságot. Szerintem....
-Én akartam átjönni... - válaszolt Harry zavartan.
-És a többiek mit keresnek itt? - ráncoltam a szemöldököm, mire mindegyik idegesen pillantott Ben felé. - Ja, hogy féltitek. - horkantottam. - És te miért akartál átjönni? - szűkültek össze a szemeim.
-Beszélni akartam veled... Veletek. - tette hozzá tanácstalanul. - A tegnapról. - nyögte még be utólag.
-Arról nincs mit beszélni. - zártam le, s felálltam. - Danny végeztél?
-Ahamm. - jött a válasz.
-Mit szeretnél csinálni? - mosolyogtam rá. Valahogy rá mindig lehet mosolyogni.
-Mesét nézni! - csillantak fel a szemei.
-Akkor gyere! - kapta ki előttem Ben.
-Hééé! -
-Neked megbeszélnivalód van. - nézett rám komolyan. - Srácok hagyjuk őket... - nézett a bandatagokra. - Jajj ne fossatok már ennyire, nem esek neki senkinek Dan előtt amúgy meg alapjáraton csak, ha Clairet bántják akkor van ilyen... - közölte unottan. Nem nagyon hatotta meg a többiek idegeskedése.
-De mi nem bántottuk Clairet. - mondta ki Liam. Jó a nevét a fejéből lestem ki, de... A lényeg, hogy tudtam, na.
-Srácok menjetek. - küldte őket Harry is.
-De ugye a párduc itt marad? - Niall nagyon félhet tőle.
-Ha még egyszer lepárducozod, azt hiszem nem lesz könnyű leszedni rólad. - közöltem félvállról, miközben Zef morgott.
-Zefrina, vagy Zef! És C. jól mondja, nem állók jót magamért ha megint lepárducozol! - vonta bele a szőkét egy kicsit a beszélgetésbe, mire az ijedten nézett körbe.
-ÁÁ ne bánts! - és fejéhez kapott, miközben a többiek értetlenül néztek rá. Nálam meg megtört a jég: röhögni kezdtem. Ilyen szerencsétlen hülyét, nem nagyon láttam még...
-Na jó akkor most mi van? - nézett körbe zavartan Harry.
-Zefrina már megint viccesnek érzi magát. - legyintett Ben, amit az illető nem fogadott túl jól, de nem törődött vele. - Srácok gyertek! - s még ha kelletlenül is, de a többiek követték.
  Egy pillanatra farkasszemet néztem Harryvel, de nem bírtam. Fogtam magam s kimentem a teraszra, s persze rágyújtottam.
-Figyelj tényleg beszélnünk kell. - lépett ki a göndör utánam. Semmit nem reagáltam, ő meg leült mellém.
-Tegnap... - kezdte, de közbevágtam.
-Tegnap semmi sem történt fogd már fel! - néztem rá indulatosan, ám nem ijedt meg.
-Hát pedig igen, ugyanis eddig nem keltem az ágyam felett egy méterrel a levegőben. - emelte meg a hangját, és ez volt az a pillanat, amikor én nem tudtam megszólalni a döbbenettől.
-Hogy mit mondtál?- kérdezte Zef, aki előbb ébredt fel. Harry egy kicsit összerezzent, de összeszedte magát.
-Fogalmam sincs mi történ... Arra keltem, hogy fázok és nem találom a párnám. Aztán mikor álmosan kinyitottam a szemem a nap nagyon a szemembe sütött ami fura volt, mert nem ér le a fejemig olyankor még a  fény. Ettől felébredtem és... Mikor rádöbbentem hol vagyok, leestem. - felelte idegesen. - Mi a franc történik velem? - kérdezte halkan.
  Nem válaszoltam, csak megragadtam a karját, és belemásztam az emlékbe. Érintéssel sokkal jobb tud lenni, érzem azt, amit ő.
  Igazat mondott. S mikor ez tudatosult bennem úgy löktem el magamtól, mintha leprás lenne.
-Ez meg mi volt?!  - nézett rém idegesen.
-Claire most már tényleg itt az ideje, hogy mesélj neki Seanne-ről. - szólt Zef, ám tőlem csak egy mérges pillantást kapott.
-Az meg ki? - kérdezte zavartan Harry, mire teljesen Zefrina felé fordultam.
-Normális vagy?! - üvöltöttem.
-Tudnia kell.
-Nem tudom miről beszéltek, de ha köze van a reggeli dologhoz, akkor tudni akarom! - jelentette ki dühösen a göndör.
-Claire... Nem halogathatod tovább. - szólt gyengéden sárkányom, s mostanra be kellett látnom igazuk van.
  Mesélni kezdtem.


2014. április 14., hétfő

Sajnálom!

   SZiasztok, sajnálom, hogy eltűntem, de az évégéhez közeledve felgyülemlettek a tanulni valók....  VISZONT mivel nekem hosszabb szünetem lesz, mint általában a többieknek, megpróbálok akkor egynél többet hozni, ha tudok...
   Tényleg ne haragudjatok....

                                                                           Xx Blair